Mitől fáradunk el valójában?

Kedves Lélekszíntér olvasó!

Érdekes dolog ez a fáradtság.

Biztosan te is megélted már, hogy az álmosságod egy pillanat alatt elillan, amikor hirtelen hallassz valami jó hírt, vagy valami inspiráló dolgot.
Egészen addig alig bírtad nyitva tartani a szemed, de most mintha új élet költözne beléd...

Képzelj magad elé egy kis gyermeket, aki reggel örömmel és kíváncsian bújik ki az ágyából, és alig várja, hogy felfedezze a világot!

Benned is ott él ez a Felfedező, akinek az élet új élményeket nyújt, egyszerűen azért, mert hajlandó újra rácsodálkozni. 
Így kapcsolódik össze bennünk a Szabadító és az Álmodó archetípus, ami már a következő időszak - a Halak jegyének szerepszemélyisége.
Ha az élet-álmunk tetszik nekünk, élvezzük és jól érezzük benne magunkat, akkor "ébren álmodunk".
Ha azonban olyan a napunk, mintha egy rossz álomban lennénk, akkor elálmosodunk, elfáradunk. Egyszerűen kivonódunk belőle. 

A TEsti Mesék következő találkozóján - febr. 19-én, szerda 18-21 óráig a Kikötőben - az Álmodó archetípus testi vonatkozásait fogjuk megvizsgálni. 
Témáink lesznek:
- külső vagy belső kábulat?
- hogyan alkalmazkodunk
- mitől merülünk ki valójában?
- rejtett félelmeink álarcban
- mérgező vagy gyógyító?

A beszélgetés után pedig egy gyógyító imaginációs utazást teszünk a saját testünkbe.
http://lelekszinter.hu/testi-mesek-gyogyito-meditacio-0

Ha a fent említett belső szerepekkel mélyebben megismerkedünk, akkor sokkal több lehetőségünk lesz kiemelkedni a negatív spiráljainkból, így életünkben több örömöt és boldogságot tudunk teremteni.

Erre ajánljuk fel a nemsokára induló SzimbolonKör sorozatot, amiről egyik résztevőnk így nyilatkozott:

"Szerettem volna megírni neked, hogy mennyire sokat jelent nekem ez a
kör, és milyen tisztább tudatállapot amikor a végén mondatokat
alkotunk. A többiek problémái kivétel nélkül ismerősek és megoldhatóak
látszanak nekem, és ugyan érzem a hívást hogy megmondjam a frankót, de
féken tudom tartani magamban a legtöbb esetben ezt. Nagyon jó érzés
benne lenni ezekben a megoldó folyamatokban, különösen mikor
megtaláljuk a mondatot és megérint az adott ember számára legsegítőbb
mondat ereje engem is. Tegnap is azt éreztem néhányunknál, hogy ott
van a kezünk ügyében a tökéletes mondat, és pár kör, pár gondolati
lépés és valóban oda is értünk hozzájuk. Kicsit mint egy füves könyv.
Ott maradnak a többiek mondatai bennem, és azok is hatnak.
Két alkalom között én naponta használom az aktuális mondatomat, és így
érzem is a hatását. Kezdetben nem tudtam elképzelni, és nem is
tetszett, hogy mint valami  propaganda, szuggeráljak magamba valami
jelmondatot, de gyakorlatban ez nem ilyen. Most már értem.
Gyakorlatban mint valami jelzőfény, felvillan abban az élethelyzetben
amihez kapcsolódik, amiben segíteni rendeltük. Egyszerűen eszembe jut,
kimondom magamban vagy hangosan és érzem hogy átrendez bennem
hiedelmeket, nézőpontot segít váltani, vagy eloszlat félelmeket.
Szóval nagyon szeretem és élvezem ezt a folyamatot, és remélem hogy a
továbbiakban is itt lehetek veletek."
Ami

Gyere és legyél részese te is ennek az élménynek:

http://lelekszinter.hu/szimbolonkor

Szeretettel,

Judit