Angyal szállt el felettünk...mondjuk, ha hirtelen csend támad a társaságban. Ilyenkor szinte érzünk egy láthatatlan, de mégis kézzelfogható jelenlétet…
Sokszor élünk meg csodás pillanatokat, de ha megfigyeled ezeket, észreveheted, hogy mindig körbeveszi a csend. Elég, ha egy pillanatra leállsz, akár egy forgalmas út közepén. Még ott is jelen van a hangok mögött ez a csendesség.
Észre sem vesszük, hogy mennyire vágyjuk a csendet. Mára már társadalmi jelenség, sőt – betegség – a csend hiánya. Ezt az egyszerű okot, ami annyi baj kiváltója, elkerüljük és minden másra hivatkozunk. Mutogatunk a szomszédokra, a hülye rokonokra, a párunkra, az egészségügyi és oktatási rendszerekre, a politikusokra… Beleakadunk abba, amit mondanak és csinálnak az emberek. Mintha mindent a hangok jelentenének, mintha mindent a kommunikáció és a cselekvés hatna át és venne…