Talán Te is gondolkodsz azon, vajon mi is a szabadság. Hiszen olyan sokféle módon érthetjük ezt, mint ahogy az előző hírlevélben is írtam róla. Mindannyiunknak van egy belső hívása a felszabadulásra.
Szabadság, szerelem, e kettő kell nekem – írta nagy költőnk, Petőfi Sándor.
Csodás ideák ezek, melyek megdobogtatják a szívünket. Azonnal indulni akarunk, ledobva a biztonságot jelentő köntöst és papucsot, kalandra éhesen, izgalommal telve… De sokszor nem sikerül megélnünk a várva várt Nagy Élményt, vagy éppen csalódunk benne. Miért?
Gyakran ebben is azok a kollektív és csalóka reklámképek akadályoznak meg minket, melyek minden archetípushoz „készen kaphatók”. Könnyű odanyúlni a világ által kínált „ideális” megoldáshoz.
De mi is ez a kínálat?
Ilyen például az, hogy szabadságra…
Igen, lehet... De a jó hírem az, hogy nem kell messzire utaznod ahhoz, hogy megéld azt az érzést, ahogy egy kristály barlangban vagy. 
A Mester archetípus egyik témája a korlátozások jelenléte az életünkben.
Sajnos az általános életvitel, a kultúra, a világi ünnepek és rituálék mára elvesztették a valóságtartalmukat, vagyis nem minket szolgálnak.
Az adventről, a sötétségről, a fény születéséről, a karácsonyról és a szeretet erejéről írok most neked.
A Nyilas havában a bennünk élő PAP/NŐVEL ismerkedünk.
Alapvető bizalom
