Kedves Lélekszíntér olvasóm!

A múltkori SzimbolonSzínházban megint olyan jól éreztük magunkat, hogy júliusban is tartunk egy találkozót.

Ezért aztán szeretettel hívunk mindenkit, aki már volt... és azt is, aki most szeretné megtapasztalni ezt a lehetőséget!

Sőt, finom ételekkel fogjuk megajándékozni egymást. Bárki, aki kedvet érez ehhez, felajánlás alapon hozhat magával valami harapnivalót. 
Ennek a koordinálása és a bejelentkezés is Berkes Éva szervezőnél történik. (evaberkes70@gmail.com, 30 383 2897)

Minden érdeklődőt szeretettel látunk tehát július 25-én 14-21 óráig a Kikötő Önismereti Központban.
Mint láthatod, az idő, amit együtt töltünk, hosszabb lesz, a részvételi díj viszont a szokásos marad :)

Gyerekek! A nyaraláson rájöttem valamire. Lehet, hogy ez nagyon „önismereti tankönyv” - ízűen hangzik, és másnak nem újdonság, de tényleg arra jöttem rá, hogy ha nem mentem volna át az életemben olyan sok nehézségen és mély válságon, akkor nem tudnám olyan mélyen átélni az örömöt sem. Valahogy felértékelődtek számomra a boldog, örömmel, nevetéssel teli pillanatok. Talán tudatosan is, vagy ösztönösen megpróbálok minél tovább időzni ezekben. És a mostani nyaraláson bőven volt részem bennük.

A nyaralásokat mi úgy szoktuk intézni, hogy összegyűjtünk egy kis pénzt, és azt nem arra költjük, hogy elmenjünk valami drágább, tengerparti helyre, hanem csak itt a Balcsinál elszórjuk az összeset. Ebben hallgatólagos egyetértés van köztünk a férjemmel – ritka alkalom. Olyan sokszor mondunk nemet a gyerekeknek év közben, hogy egyszerűen nem visz rá a lélek, hogy a nyaraláson is ezt tegyem. Meg persze én is irtóra élvezem. A strandon kajálunk (iszonyat drága), állandóan…

Kedves Lélekszíntér olvasó!

Rengeteg módszer, könyvek sokasága jelenik meg a helyes táplálkozásról. Újabb és újabb táplálkozási trendekről, diétákról hallunk és olvasunk. Az új információk sokszor pontosan az ellenkezőjét állítják, sőt tudományosanbizonyítják, mint amit eddig hittünk.

Biztosan te is próbáltad már, sőt lehet, hogy esküszöl is valamelyikre. És ez jó... jó ez a figyelem, hogy karban tartsuk csodálatos testünket.

De vajon fordítunk-e legalább ugyanennyi figyelmet érzelem testünk - asztráltestünk - tisztítására is?

Fizikai testünket ugyanis áthatják a finomabb anyagból lévő testeink, érzékeny egységet alkotva egymással. Minden gondolatunk azonnal átvibrál lényünk rétegein, érzelmi hullámokat alkotva. Ezek a rezdülések végül partot érnek fizikalitásunkban, és…

Mostanában sokkal megértőbb vagyok a lustákkal. Most, hogy én is lusta vagyok. Látom a gyerekeimet és megértettem, hogy tiszta életvággyal születünk a világra. A lustaság, mint olyan nem létezik. Van helyette szomorúság, motiválatlanság, enerváltság, nehézség. Amit mind az életünk során tanulunk. A velünk született kreativitást megtanuljuk legyőzni. Aztán persze észbe kapunk és elkezdjük újra tanulni az életet, de ilyenkor már sokkal nehezebb.

Mélységes hálát érzek a személyi edzőm iránt. Addig nem hagyott békén, ameddig a múltkori epegörcsöm miatt kihagyott órát be nem pótoltam. Sokkal többet ér az ő jelenléte az életemben, mint amennyit pénzben kifizetek neki. Sokszor próbálkoztam mindenféle sportolási formával, de általában az szokott lenni, hogy kifizetem nagy felbuzdulásomban a bérletet, aztán kb. a harmadik alkalommal már találok mindenféle magyarázatot arra, hogy miért nem jó éppen pont most ez az alkalom. Aztán letelik a bérlet ideje, és felírom ezt a…

Kedves Lélekszíntér olvasó!

Ebben a hírlevélben szeretném a figyelmedbe ajánlani a RituálTánc nyári elvonulást. Talán neked is kedved támad velünk tölteni 5 napot a Duna parton, a Vadregény panzióban!

Mivel a heti rendszeres RituálTáncok nyáron szünetelnek (július, augusztus), nyaranta elvonulásokat szervezünk. Ennek az az óriási előnye, hogy sokkal intenzívebben bele lehet menni az átélésekbe, mivel több időt töltünk együtt. A tánc hamar összehozza a csoportot, az embereket és kialakul egy intim és védett légkör, ahol egyre jobban ellazulhatunk és megnyílhatunk.

Hívlak tehát az elvonulásra, amely most az érzelmeinket "mossa át":
RituálTánc nyári elvonulás az érzelmek gyógyító erejének felszabadítása…

Amikor az eddigi életemre gondolok, belesajdul a szívem. Tele van a múltam elmulasztott lehetőséggel, amiket azért nem tettem meg, mert féltem. Féltem a megszégyenüléstől, féltem a fájdalomtól (ez mekkora hülyeség, az mindig elért így is), féltem attól, hogy nem felelek meg. 
Most már nem akarok tovább úgy élni, hogy a félelem irányítsa az életemet. Itt vagyok az életem közepém, és rájöttem, hogy nem segít senki. Magamnak kell megtennem a dolgokat, nem várhatok másra. Amikor majd visszagondolok 80 évesen az életemre, nem akarom azt látni, hogy elmulasztott lehetőségek sorozata.
Egyszer olvastam egy Feldmár írást és annyira megtetszett, hogy el is mentettem, és többször elolvastam. Most idemásolom nektek, akik olvassátok. Egyszerű, lényegretörő, engem nagyon inspirál.
Tehát Feldmár András:

"A félelmet nem lehet eltitkolni. Van, aki bepánikol, amikor autót vezet, ha nincs egyedül, ha utasa van. A nő, aki ezzel a bajjal jött hozzám, emlékezett,…

A harag egy univerzális érzés. Nagyon erős. Végigkíséri egész gyermek- és ifjúkorunkat. A dackorszak és a kamaszkor… Jézusom! Emlékszem arra a jeges gyűlöletre, amit a tesóm iránt éreztem, amikor valami veszekedésbe bonyolódtunk. Félek leírni, de az az igazság, hogy ilyenkor legszívesebben eltöröltem volna a föld színéről. Alig tudtam kivárni, hogy átjussak a védelmi rendszerén és bevigyek egy jó erős ütést hastájékra, ahol a legjobban fáj. Természetesen, amikor sikerült, én voltam a legjobban megijedve, hogy valami sérülést okoztam – de ez már a családi kapcsolatok témaköre. Az az erő… amit ilyenkor éreztem, na az hiányzik most. Elfáradtam a harag elnyomásába.

Szörnyű nézni, amikor a gyerekeim verik egymást. Eltorzult arccal igyekeznek egymás kezét kitörni… Hát mit mondjak, nehéz ilyenkor nem szólni. De látom azt is, mikor valami tényleg rossz történik az egyikkel, a másik milyen odaadóan, aggódva segít átvészelni. Próbálok a verekedésekkor arra gondolni (ha…

Kedves Lélekszíntér olvasó!

Újra tovább gördült az évkerék.
Immár az IKREK havában jár a Napunk, amelynek archetípusa a KÖZVETÍTŐ.

Ez a belső szereplő az a nyitott és kíváncsi részünk, aki vágyik az információkra, a tudásra, a megértésre. Ezért kapcsolódik - egyrész kifelé, a világ felé, amit szeretne megismerni; másrészt befelé is, a belső szféra felé, hiszen önmaga megismerése is nagyon izgalmas.
Ez a nézőpont váltakozik aszerint, honnan jön az információ.
A szerep belső fejlődése és alkímiája közben rájön, hogy a kint és a bent tulajdonképpen EGY.
Az archetípusról bővebben itt olvashatsz a honlapon:
http://lelekszinter.hu/szimbolonkor-kozvetito

A Lélekszintér 2…