Mit kaphatsz a MŰVÉSZ-től? – avagy hogyan segíti egymást a Tűz és a Víz egy rituáltáncon

Ez a hónap (október) a Művész archetípus jegyében telik. A Művész főbb témái: a kapcsolat és kapcsolódás, az ellentétek kiegyenlítése, az Összehangol(ód)ás, a Szépség, a Harmónia. Hogyan tud egy archetípus segíteni abban, hogy ezen minőségek megélését akadályozó gátlásaidat feloldjad?

Ha érdekel, elmesélem saját élményen keresztül, és a végén – kipróbálásra - egy gyakorlatot is találsz.

Ebben a hónapban engem most az ellentétek kiegyenlítése, összehangolása fogott meg leginkább. Az ellentétek kiegyenlítése mellett persze a Művész másik fő minőségét, a kapcsolódást sem hagyhattam figyelmen kívül. Ami abban nyilvánul meg, hogy a havi 4 alkalom táncai nem befelé fordulós, önfeltárós táncok, hanem többnyire páros gyakorlatok. A Polaritások - egyensúly elnevezésű RituálTánc alkalom volt az, amelyen a főbb, bennünk most jelenlévő ellentétekkel szembesítettük magunkat, hogy aztán a táncon keresztül megkapjuk a választ önmagunktól, hogy mit kezd egymással és meddig tud eljutni az éppen adott két ellentétes minőség bennünk. Hol van az a pont, nyilvánuljon ez meg bárhogyan is, ahol egyensúlyt és harmóniát lel mindkét pólus.

Kicsi és nagy, tűz és víz, kontrollált és felszabadult, elnyomó és áldozat, vezető és követő, határozott és határozatlan… Páros gyakorlatok. Már az is érdekes, hogy „véletlenül” éppen melyik szerep jut nekem. Néha elcsodálkozom, amikor nem azt a minőséget kapom, amivel szerintem nekem inkább gondjaim vannak a hétköznapokban, hanem épp az ellenkezőjét. Na, ezzel kezdjek valamit! És az is meglepő volt nekem, amikor a kifejezetten alá-fölé rendelő viszonyokat megjelenítő párosokban (pl. kicsi-nagy, határozott és határozatlan, elnyomó- áldozat) megtapasztaltam azt, hogy lehet másképp is reagálni, pl. kíváncsisággal és megnyílással, elfogadással és szeretettel. És ha ezt meg tudtam tenni, akkor valami teljesen más lett a vége, mint, hogy az egyik szenved, a másik pedig jól elvan, hogy nem neki kell szenvedni. Felszabadító, átlényegítő és transzformációt beindító táncok, mozgások, mozdulások, összekapcsolódások és felismerések. Amiket elhoztam magammal és a hatásukat is érzem még egy darabig, amíg átrezeg bennem és meghozza azt a változást, amiért ott kellett lennem ezen a mozgásmeditáción. Jöjjön egy-két példa, konkrétumokkal…

Erős áldozat?

Magam sem gondoltam volna, hogy a bennem lévő áldozatnak nem kell mindig menekülnie az elnyomó elől. Mert az így, ismét az elnyomóról és az ő akaratáról szól, már megint az van, hogy azt csinálom, amit ő szeretne, mert így biztosan békében hagy. De hol van akkor az én akaratom, vágyam, célom? Ha menekülök, előbb-utóbb utolér és ő az erősebb. Ha maradok és megfelelek, önmagamat veszítem el. Mi lehet a megoldás? És akkor egyszer csak azt éreztem, hogy nem akarok tovább menekülni és megfelelni sem. Elöntött valami, ami az erő és dac keveréke, megfűszerezve jó adag kíváncsisággal, hogy mi van, ha csak megállok és szembenézek. Nem mondom, hogy nem lepődtem meg én is az elnyomó alig észrevehető meglepődésén és elbizonytalanodásán erre a lépésemre. Hogy aztán ezt tudjam folytatni egyre több szeretettel és őszinte kíváncsisággal a folyamat felé, a másik felé és önmagam további reakciója felé. És a végén azt éreztem, hogy valami véglegesen megváltozott bennem az áldozat szereppel kapcsolatban. Nyitottság, kíváncsiság, szeretet és erő vette át a menekülés, megalkuvás és megfelelés helyét. Azóta pedig bízok abban és érzem, hogy az életben is tudok majd ezzel a megváltozott hozzáállással reagálni, amikor „élesben” is áldozati szerepbe szeretnék inkább menekülni, vagy abba szeretnének tolni mások.

A Vizet segítő Tűz

Hát igen, ez elég bizarrul hangzik. Merthogy, mint tudjuk a vízzel el szoktuk oltani a tűzet, a tűz pedig addig hevíti a vizet, amíg el nem párolog. Vagyis a Tűz és Víz ősi ellenségei egymásnak. Akkor mégis hogy lett ebből egy ősellenségét segítő Tűz a számomra? Vízként lágy hullámzásra és áramlásra vágytam, egyedül elringatózni kellemesen és békésen. De hát nem csak én vagyok a világon, és nem csak kellemes ringatózásból áll az élet… ezért én sem tudtam sokáig ezt folytatni, mert a Tűz velem szemben igen agresszív, „megvédem magam azzal, hogy támadok” politikát folytatva folyton betáncolt az én idilli képembe. Kénytelen voltam hát én is lendületesebben és lelkesebben, több energiával és nagyobb intenzitással áramolni, reagálva a Tűz akcióira. És felfedeztem, hogy mennyi élet van ebben az intenzívebb mozgásban, nagyobb hullámzásban. Hogy ebben a kapcsolódásban így, sokkal több élet és áramlás van, mint egyedül elringatózni a végtelenségig. Hogy mi a tanulságom? Amúgy is tudtam, hogy békésen ellazulni és nyugalommal szemlélődni sosem volt gond a számomra. Annál macerásabb néha kimozdulni ebből a komfortzónából és kimenni az élet áramlásába, belevetni magam az „élet-adta” lehetőségekbe és használni a készségeimet, képességeimet, erőmet. De mindig rájövök, hogy az Élet ott van kinn! És ez a tánc ezt a pezsgést, intenzitást, kalandot elevenítette fel és erősítette meg bennem. Köszönöm!

És egy másik örök téma: a kontroll. Szerinted mi az ellentéte? :-)

Hát persze, hogy a kontrollálatlan. Ami számomra inkább a Felszabadultság. Azt gondolom, hogy nem vagyok vele egyedül, viszont akkor is nagy falat ez nekem, hogy a felszabadultság a mindennapjaim része legyen, több örömöt és élvezetet kínálva ezzel. Hogy miért a felszabadult szerepét kaptam ebben a táncban? Talán éppen azért, hogy megerősödjön bennem az, hogy amikor az életet és önmagamat szeretve, az öröm és a „minden rendben” táncát járom és ehhez még feltétlenül kell az, hogy kapcsolódom a másikhoz is, akkor milyen felszabadító és mámorító tud ez lenni, nem csak nekem, hanem annak a másik embernek is, aki ebben a partnerem, és akire épp a kontroll szerepe jutott. Meg talán azért is, hogy lássam: felszabadultan kapcsolódni azt jelenti, hogy magamban és a másikban is feloldom a kontroll merevségét, hogy helyette az életöröm izgalmas bizsergése nyerhessen egyre nagyobb teret. És minél többen járjuk ezt a felszabadult életöröm táncot, annál inkább tudjuk ezt felszabadítani, lazítani, támogatni másokban is.

Valahogy így tud hatni a Művész ereje, segítve bennünk az egyensúly és életteli harmónia kialakulását. Ahogyan ott a táncban, a mozgás és az archetípus erejének, energiájának segítségével rálátok egy működésemre, választ kapok egy-egy „miért”-emre. Egyúttal fel is oldódhat és átalakulhat bennem az, amivel éppen akkor szembesülök, hogy aztán kinn, a való életben is már másképp álljak hozzá és másképp cselekedhessek az engem zavaró helyzetekben.

Szeretnéd Te is megtapasztalni, hogy benned mit váltanak ki az archetípusok és mit jeleznek vissza önmagadról, az életedről? Akkor gyere el Te is egy RituálTáncra, a következő alkalom ismertetőjét itt találod:

RITUÁLTÁNC - Vonzások és választások>>>

Belső utazás - nézd meg, benned mi kíván kiegyenlítődni?

Addig is, ha van kedved és időd, végezd el ezt a következő belső utazás gyakorlatot, hogy a benned lévő ellentétekről képet kaphass és talán közelíteni is tudod őket egymáshoz.

GYAKORLAT:

Keress egy nyugodt helyet és időt magadnak, amikor zavarás nélkül el tudsz merülni önmagadban. Csukd be a szemed, vegyél pár mély lélegzetet és érezd, ahogy ellazulsz.

Ha mindez megvan, akkor kérdezz rá magadban, hogy mi a téged most legjobban érintő, foglalkoztató ellentét-pár, amivel nem tudsz mit kezdeni, ami megakaszt egy-egy élethelyzetedben. Jöhet két ellentétes fogalom, minőség, tulajdonság. De az is lehet, hogy csak egy szó, egy téma jön, amiben neked kell az ellentéteket felismerned. Jöhet kellemetlen érzés, nyugtalanság, mert nem szoktál és most is kényelmetlen számodra ilyesmikkel foglalkozni. Bízz magadban, hogy a legjobbat fogod a végére kihozni ebből az egészből, ha hagyod, hogy belső bölcsességed végigvezessen a folyamaton.

Ha megvannak az ellentétek, akár szavak/fogalmak, akár képek formájában, akkor kérd őket, hogy forduljanak egymás felé és mondják el egymásnak, hogy mit éreznek egymás iránt. Hagyd őket beszélgetni, Te csak figyelj. Mindaz, amiről beszélgetnek, és ahogyan, az a saját magad hozzáállása az adott témához.

Majd, amikor már a mondandójuk végére érkeztek, kérd meg őket, hogy találják meg  a mindkettejük számára elfogadható végkifejletet az adott témában. Lehet, hogy nem most fogják az egészet megoldani, csak egy pontig jutnak el, ez is rendben van. A lényeg, hogy mindketten azt érezzék, hogy el tudják fogadni azt, ahova a beszélgetés végére jutottak.

Ha érzed, hogy benned is békesség és elfogadás van, akkor köszönd meg nekik a segítségüket, majd kényelmesen, lassan engedd el ezt a képet és pár mély lélegzettel gyere vissza a hétköznapi tudatállapotodba.

Kellemes kiegyensúlyozódást! smiley

A MŰVÉSZ archetípusról részletesebben ITT olvashatsz tovább>>>