A négy hét fő fényszögei:  Neptunusz előre indul; Nap, Merkúr együttállás Szaturnusz szextilben; Vénusz-Neptunusz szextil; Mars-Vénusz szextil; Nap-Hold együttállás (újhold), Merkúr együttállásban; Mars-Plútó szextil; Merkúr-Neptunusz kvadrát; Mars-Jupiter kvadrát; Vénusz-Plútó együttállás; Merkúr-Jupiter szextil; Nap-Neptunusz kvadrát; Mars a Nyilas jegyébe lép; Merkúr a Bak jegyébe lép; Vénusz hátrafelé indul; Nap-Hold szembenállás (telihold); Nap-Jupiter szextil; Merkúr-Uránusz trigon; Nap a Bak jegyébe lép; Szaturnusz-Uránusz kvadrát; Vénusz-Plútó együttállás ismét pontos; Merkúr-Neptunusz szextil; Jupiter a Halak jegyébe lép; Mars-Szaturnusz szextil; Merkúr csatlakozik a Vénusz-Plútó együttálláshoz; Nap-Uránusz trigon  

A mottó:  Szorongásunk végre oldódik lassan, ez a lábadozás időszaka – annak ellenére jobban fogjuk érezni magunkat, hogy  külső nyomás erősödik karácsonyig    

Az érzelmileg gyalázatosan lehúzó november után decemberben jobban fogjuk érezni magunkat. Olyan lesz, mint a betegség utáni lábadozás – egyre erősebbek, egyre tisztábbak leszünk, és már előkerülnek, ha még csak finoman is, a tervek. A külső világ eseményei ezzel kicsit szembemennek, erősödik a lezárás szorítása, de érdekes módon ennek nem lesz annyira nehéz hatása, mint korábban. A karácsonyi időszak nagyon kiemelt most, csakúgy, mint tavaly; több égi állás is mutatja, hogy a prés szorításának most van itt a csúcsa, amely után változás, enyhülés, az ellenségeskedés helyett együttérzőbb időszak következik.

DECEMBERI LÁBADOZÁS, NÉMI KÓTYAGOSSÁGGAL, DE FELHANGOLTABB ÉRZÉSEKKEL

A december hónap olyan, mint amikor egy nagy betegség szenvedései után lassan lemegy a lázunk: egy kicsit megkönnyebbedünk, bár még gyengének érezzük magunkat, már érezzük, hogy kifelé megyünk, és a betegség nem gyűrt le bennünket.

Ez kívül és belül is így lesz, lassan, szinte cseppenként tér vissza az életkedvünk. Ebben sokat segít, hogy a Neptunusz végre nem hátrál, és így az Uránuszon kívül minden transzcendens bolygó előre halad, továbbgördíti a világ kerekét, kifelé abból a sártengerből, amiben már egy ideje megrekedt. A Neptunusz a hit, az égi támogatottság érzését hozhatja el számunkra, így, ha nem is azonnal, de már időnként el tudjuk képzelni, hogy pozitív fordulatok is történhetnek.

A „gyógyulásban” sokat segítenek a Mars pozitív kapcsolódásai, elsősorban a Vénusszal, vagyis férfi-nő viszonylatban most jó történésekre számíthatunk; másodsorban pedig a Plútóval, amiből erőt meríthetünk a lábadozáshoz. Lassan visszatér az életerőnk, a pozitívabb gondolataink, különösen, amikor december 13-án átlép a Mars a Nyilas jegyébe.

Néha kicsit zavarosnak, kótyagosnak érezhetjük magunkat, különösen december 7-én és 12-én, amikor a Neptunusz a tudatunk jelölőire vet átmenetileg diszharmonikus fényszöget. Ezeken a napokon, ha lehet, kerüljük az alkoholt, vagy a tudatmódosító szereket. Pontosan úgy zajlik ez is, mint egy súlyosabb influenza után: már erőlevest, zöldséglevest szívesen eszünk, néha fel is kelünk, de időnként megszédülünk, így a kávénak, energiaitalnak még nincs itt az ideje, és néha fontos ismét visszatérni a nyugalomhoz.

Mindez a gyógyulási folyamat annak ellenére történik, hogy külsőleg a nyomás erősödik: az egész évet átfogó Szaturnusz-Uránusz negatív fényszöge egyre erősödik, végül karácsonykor, pontosan december 24-én lesz teljesen pontos – innentől kezdve azonban már oldódni fog! Az satu két szárának szorítása erős, de a lelkünk belül már gyógyulófélben, erősödik, már nem tölt el bennünket riadalommal.

December utolsó tíz napjában váratlan pozitív meglepetések is érhetnek bennünket, ezért remélhetőleg az új esztendőt bizakodással tudjuk majd indítani – ha nem is nagy heje-hujára számíthatunk, de szilveszter környékén számunkra érdekes, kedves emberekkel kellemes időt tölthetünk, főleg, ha kerüljük a szélsőségeket (Merkúr, Vénusz, Plútó együttállás).

A SATU SZORÍTÁSA KARÁCSONYKOR ELÉRI CSÚCSPONTJÁT, UTÁNA VÁLTOZÁS VÁRHATÓ

A naptári évünk decemberrel a végéhez közeledik. Az asztrológia azonban nem naptári években, hanem asztrológiai években gondolkodik, ezért a Szaturnusz feladatokkal erősen tarkított éve még a márciusi napéjegyenlőségig kitart; mégis, az egész évünket meghatározó Szaturnusz-Uránusz kvadrát most december 24-én élesedik be utoljára, utána enyhülni fog. Igaz, hogy jövő októberben még találkozik ez a két égitest ebben a negatív kapcsolódásban, de az már nem lesz ennyire pontos.

A karácsonyi ünnepkör idén is változásokat hoz. Tavaly éppen a téli napfordulókor állt fel az égen a Szaturnusz-Jupiter korszakváltó együttállása, kijelölve a változás irányát. Idén ebből a változásból elsősorban a régi lebontásának nehézségeit érzékeltük: az egész évre jellemző Szaturnusz-Uránusz szorító prése elől hiába próbáltunk menekülni. Mindenki átérezte, átérzi, hogy nem tér vissza semmi a régi kerékvágásba. Nyáron-ősszel kicsit enyhült ugyan a szorítás, de azóta fokozatosan újra erősödik.

A külső világunkban ez a prés a kényszerű változásokkal, lezárásokkal, egészségügyi és létbiztonsági, anyagi szorongásokkal mutatta meg magát. Egy év alatt szinte beleszoktunk az állandó bizonytalanságba, a „minden nehezen megy” és „ki tudja, mi jön még”-érzésbe, és abba, hogy amit felépítünk nappal, éjszaka leomlik – vagy épp fordítva.

Ez a nyomás nagyon nyomasztó hatással van mindannyiunk lelkivilágára, és a nyomasztás eredményeképp gyakran szembefordít minket egymással. Képletesen nézve, a satu két szára mintha egymást okolná a szorításért „ha te nem nyomnád arról, könnyebb lenne” – mondják egymásnak.  De hát a prés azért prés, hogy kétoldalról biztosítsa a kellő nyomást – a nyomásban pedig a dolgok átalakulnak – ahogy a szénből is csak nagy nyomás alatt válik gyémánt. Ha a természet nem akarná a szenet „bántani”, és csak lágy erővel nyomná, nem történik semmi.

Nagyon is jól tudjuk most már, milyen a Szaturnusz éve, tele akadályokkal, feladatokkal, felelősséggel, visszahúzódással. Nehéz ilyenkor az életöröm szikráit fenntartani, hacsak meg nem találjuk azt kényszerű feladatainkban.

Fogjuk tehát úgy fel, hogy ez a szorítás ahhoz szükséges, hogy képesek legyünk megerősödve nekilátni majd márciustól a következő év feladatainak. Még addig van három hónap, ami még a lelkünk acélozásáról, és a lebontási feladatok végrehajtásáról szól. De a nyomás idén eléri a csúcspontját, innentől ebben enyhülés várható, amit az is jelez, hogy a Jupiter is jegyet vált, és otthonában, a Halak jegyében tudja árasztani segítségét, a szerencsét, az elfogadást és az égi szeretetet.

Belül ezt már érezni fogjuk decemberben, ezért valahogy jobban, fásultan, de mégis erősebb akciókedvvel viseljük a szorítás újabb „eredményeit”, a vírushelyzettel járó megszorításokat és a váratlan helyzeteket.

Lelkünk erősebb lesz, jobban látjuk majd azt, hogy milyen új világot szeretnénk, és milyen új világot nem. Bátrabbak leszünk, nem tölt el annyi félelemmel a kiszámíthatatlanság. Fontos, hogy vegyük észre: a prés két nyomóoldala nem egymás ellen dolgozik, hanem azért, hogy a közbefogott munkadarabban – az emberiségben - létrejöjjön a változás!! Hogy keményebbé és céltudatosabbá válva, a valódira figyeljen, és ne engedje, hogy a csillogó álkütyük, „jutifalatok” eltérítsék pozitív szellemi céljától. Ez a korábbiaknál jóval ajándékmentesebb karácsonynak ígérkezik.

A decemberi időszak a fény várásáról, a belső fényünk életben tartásáról szól, legyen tehát ez a fő feladatunk, akármilyen váratlan helyzetek is történnek a világban. Tudhatjuk, hogy ez lecsengőben van – ez a 2021-es év a régi énünk lebontásáról, a betegség és láz általi „kiégetésről”, és az ezzel kapcsolatos feladatokról szólt. Márciusig lábadozhatunk, végre kigyógyulunk betegségeinkből, és egy másik, kitartóbb lelkülettel tudjuk elkezdeni azt a munkát, amit a Jupiter-Szaturnusz tavalyi együttállása kijelölt a számunkra. 

Szilágyi Katalin asztrológus írása
Bejelentkezés: kati.szilagy@gmail.com, 20 385 9483

Ebben az időszakban a Pap/Papnő archetípus van a fókuszban. Itt olvashatsz többet róla:
PAP, PAPNŐ ARCHETÍPUS>>>

A hozzá kapcsolódó hanganyagot itt vásárolhatod meg:
IMAGINÁCIÓS UTAZÁS A PAP, PAPNŐ ARCHETÍPUSSAL>>>